A hatalom olvasatában. A központi cigánypolitika végrehajtásának dokumentumai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1956-1989 +

Már a szocialista korszak hajnalán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legjelentősebb a cigányság száma és aránya. A készülő forráskiadvány segítséget kíván nyújtani napjaink problémáinak a megértéséhez, gyökerének a feltárásához. A hatalom olvasatán keresztül pedig bemutatjuk az északi megye cigányságának közel egy emberöltönyi életét, demográfiai helyzetét, a nehéziparba történő betagozását, a gettósodó falvak világát, a beiskolázás nehézségeit, a cigánytelepek tarthatatlan viszonyait.

Az elmúlt évtizedben számos a magyarországi cigányság szocialista korszakbeli forrásait tartalmazó forráskiadvány, forrásközlés látott napvilágot, melyek a pártállam központi cigánypolitikájának a dokumentumait közölték,[1] vagy döntően megyei (Baranya,[2] Békés,[3] Borsod-Abaúj-Zemplén,[4] Szabolcs-Szatmár[5]) illetve városi (Pécs[6]) források közlésére szorítkoztak.[7] Azonban az utóbbi munkák jelentős része nem a teljesség igényével készült, továbbá a megyei dokumentumok nem lettek összekapcsolva az országos cigánypolitika irattermékével. Hosszas kutatómunkát követően fogalmazódott meg az „Egyértelmű, hogy a cigányok nem tekinthetőek nemzetiségnek.” Cigánypolitika dokumentumokban 1956–1989 című forráskiadvány kiegészítésének a gondolata. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányság forrásait tartalmazó kötetben közlöm a Megyei Tanács, a Végrehajtó Bizottság és a Megyei Pártbizottság teljes, az adott korszakban „szigorúan bizalmas” minősítéssel ellátott iratanyagát, valamint egy hosszabb bevezető tanulmányban kitérek a központi határozatok és rendeletek megyei szintű végrehajtására, fogadtatására, olykor tudatos mellőzésére.

 

  1. január 24. Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság Népművelési Osztály – JELENTÉS

Általános tapasztalat, hogy azokon a helyeken, ahol foglalkoznak velük, érnek el eredményeket. Türelemre, szívós nevelőmunkára van szükség, hogy fel tudjuk emelni ezt a jelentős számot kitevő réteget az általános kulturális színvonalra, s megtanítsuk őket emberi módon élni. El kell odáig jutniuk, hogy igényeljék is ezt az életet, mert sajnos ma még ott tartunk, hogy jól érzik magukat ebben az életformában. MNL OL M-KS 276. f. 91/85. ő. e.

  1. április 29. Edelényi Járási Tanács Végrehajtó Bizottság – JELENTÉS

Kóbor cigányok munkára kényszerítése: Ez a legsúlyosabb probléma, mert itt radikális adm. intézkedésekre lenne szükség. Ezek számára egy tábort kellene létesíteni, ahol dolgozniuk kellene. Ez különösen a fiatal csavargók nevelése szempontjából lenne fontos. A megrögzött csavargóktól pedig meg kellene tisztítani a járást (hasonlóan mint Budapestet a kétes elemektől). Ha idegen környezetbe kerülnének kevesebb lehetőség lenne a csavargásra. Ez is kényszerítené, hogy munkába álljon hamarabb. MNL BAZML XXIII-12a 1455/1958.

 

„… tábort kellene létesíteni, ahol dolgozniuk kellene…”

 

  1. december 5. MTVB elnöke – UTASÍTÁS

A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tárgyalta a cigány lakosság elmaradott rétegeinek helyzetét, és annak megjavításával kapcsolatos feladatokról határozatot hozott. E határozat végrehajtása érdekében a Végrehajtó Bizottságoknak a következő intézkedést kell tenniük: 1.) A cigány lakosság állandó munkába helyezését biztosítani kell. A még nem csekély számú kóborló elemet helyhez kell kötni, munkához kell juttatni. […] 2.) Intézkedni kell arról, hogy a rendszeresen dolgozó cigányokat lakásigénylésnél és egyéb lakásigénylőkkel egyenlően bírálják el. […] 3.) A cigánytelepek megszűnéséig fokozottabb mértékben gondoskodni kell azok kommunális ellátottságának növeléséről. […] 4.) A cigánygyermekek iskolai nevelésére nagyobb figyelmet kell fordítani. MNL BAZML XXIII-3a 243/1962.

  1. március 13. MTVB Művelődésügyi Osztály – TÁVLATI TERV

Borsod megyében élő cigányság száma ma 27.350. Számuk 1953-hoz viszonyítva csaknem megháromszorozódott. A felszabadulás után lényegesen javult a helyzetük. Azonban részben a múlt súlyos örökségeként, részben különös, primitív életmódjukból kifolyólag velük kapcsolatban olyan alapvető problémák vetődnek fel, amelyeken, gyorsan, rövid idő alatt még a legsúlyosabb anyagi áldozatok árán sem lehet változtatni. Gyökeres változás csak több évtizedes tervszerű anyagi segítségnyújtással, a nem cigánylakosság körében még meglévő negatív előjelű szemlélet megváltoztatásával és céltudatos nevelőmunkával érhető el. MNL BAZML XXIII-2a 58/1962.

  1. október 6. MTVB elnöke – JELENTÉS

Szemléletalakító tevékenység: E tevékenység a tanácsi területen is fokozódott, két főirányban. Egyrészt a cigányokkal szemben helyenként megnyilvánuló előítéletek leküzdése, társadalmunkban egyenrangú állampolgárokként történő beilleszkedésük szükségességének megértetése irányában, másrészt szükséges a cigánylakosság körén belül megértetni, hogy beilleszkedésük érdekében saját életmódjuk, szemléletük megváltoztatására is elsődleges szükség van. Az előrehaladás lassú és kevéssé érzékelhető. MNL BAZML XXXV-1 10. dosszié

 

  1. [d. n.] Megyei Tanács tanácselnök helyettes – BESZÁMOLÓ

Országosan a cigányság létszáma 320 000 fő, 1962-ben mintegy 200 000 cigány élt az egész ország területén. 1962-ben megyénkben mintegy 25 000-et tartottunk nyilván, ma mintegy 48 000. A megyén belül az encsi, edelényi, ózdi, miskolci járásban a legnagyobb a számuk. Ózd városban a lakosság 10%-a. Miután statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, ezért csak becsült adatokra támaszkodhatunk. A cigányok legintenzívebben szaporodó rétege a társadalomnak. Nagy produktivitásuknak megfelelően 46%-uk 0-14 korú. A nők aránya az 50%-ot meghaladja. Szembetűnő a 0-14 évesek aránya, ez figyelmeztet a velük való foglalkozás jelentőségére. Az edelényi, encsi, miskolci járásban az I. osztályosok aránya eléri a 28%-ot. MNL BAZML XXIII-1a 21/1974.

  1. [d. n.] Megyei Tanács tanácselnök helyettes – BESZÁMOLÓ

Elsősorban a cigánytelepek közegészségügyi helyzete jelenti számunkra még ma is a legtöbb gondot. Ez járványtani szempontból is figyelmet érdemel, mert a megyénkben előforduló fertőző megbetegedések jelentős része a cigánylakosság körében jelentkezik. Költözködésük következtében a fertőző betegségek terjesztésével az egész lakosságot is közvetlen módon veszélyeztetik. A cigánylakosság egészségügyi helyzetének megjavítása, a rossz közegészségügyi viszonyok felszámolása a legfontosabb feladat, mely csak a telepek felszámolásával oldható meg. MNL BAZML XXIII-1a 21/1974.

 

„… járványtani szempontból is figyelmet érdemel…”

 

  1. [d. n.] MTVB – BESZÁMOLÓ

A határozat végrehajtására tett eddigi intézkedések pozitív hatással voltak megyénk cigánylakossága egy jelentős részének életkörülményeire: kiterjedt foglalkoztatottságuk, lakás-, művelődési és közegészségügyi viszonyaik kedvezőbbé váltak. Társadalmi beilleszkedésük egyre erőteljesebb differenciálódást mutat, s ennek következtében új, előre nem látott problémák is jelentkeznek. A megtett intézkedések, az általában kedvező tendenciák azonban nem egyformán érintették megyénk cigánylakosságát. Sokan élnek mai is telepeken, rendkívül súlyos életkörülmények között. MNL BAZML XXIII-2a 140/1979.

  1. február 4. MTVB Művelődésügyi Osztály, Pénzügyi Osztály – ELŐTERJESZTÉS

A tankötelezettségi törvény végrehajtása oktatáspolitikánk legfontosabb feladata. E célkitűzés megvalósítása megyénkben alapvetően összefügg a cigánytanulók nevelésének-oktatásának sokoldalú javításával. Az eddigi intézkedések folyamatosan javuló eredményekhez vezettek, de további differenciálódással az előrelépés ütemét gyorsítani kell. Ezt segíti elő a cigánytanulókkal foglalkozó pedagógusok céljutalmazásának szabályozása. MNL BAZML XXIII-2a 145/1981.

 

  1. június 16. MTVB tanácselnök helyettes – TÁJÉKOZTATÓ

A foglalkoztatási színvonal jelentős növekedését elősegítette az ipar számottevő munkaerő-hiánya, később a mezőgazdasági üzemek melléküzemági tevékenysége. Az ipari körzetekben kedvezőbbek voltak a munkavállalás lehetőségei, s a cigányok foglalkoztatása itt a legnagyobb. 80%-ot meghaladó a cigány férfiak foglalkoztatása például Kazincbarcikán, Leninvárosban és Sátoraljaújhelyen. […] A cigány dolgozók munkához való viszonya, munkafegyelme, munkahelyi beilleszkedése nagyon differenciált képet mutat. Az általános műveltséggel, szakképzettséggel rendelkezők, a betanított munkakörben foglalkoztatottak túlnyomó többsége, állandó munkahellyel rendelkezik. A társadalom, a munkahely nevelő hatása ennél a rétegnél jól érvényesül. Keresetük azonos a nem cigány dolgozókéval. Körükben jelentős a törzsgárdatagok, kitüntetett és kiváló dolgozók aránya. […] Önmagában az a tény, hogy a cigányok többsége munkavállaló, még nem elegendő társadalmi felemelkedésükhöz. Egyrészt mert sokszor a munka értelmét, célját, a hivatástudatot és felelősséget még nem ismerték meg. Másrészt az egy főre eső alacsony jövedelem – a magas gyermekszám miatt – nem ad lehetőséget a gazdasági felemelkedéshez. […] Tekintettel arra, hogy megyénk cigány lakossága körében az élve születés gyakorisága több mint kétszerese a nem cigány lakosságénak, s ennek következtében arányuk nő a megye összlakosságán belül – a humán szempontok mellett – munkaerő-gazdálkodási szempontból is igen fontos, hogy a cigányok munkájának népgazdasági hasznossága számottevően növekedjen, ez pedig csak iskolázottságuk, műveltségi szintjük emelésével érhető el. MNL BAZML XXIII-2a 157/1982.

 

 

„… önmagában az a tény, hogy a cigányok többsége munkavállaló,

még nem elegendő társadalmi felemelkedésükhöz…”

 

 

Forrás: Szuhay Péter: A magyarországi cigányságkultúrája: etnikus kultúra

vagy a szegénység kultúrája. Panoráma, Budapest, 1999. 44. p.

 

 

  1. [d. n.] Megyei Tanács tanácselnök helyettes – BESZÁMOLÓ
A megye népességének száma 1979. 1984.
810.000 817.032
A cigányok száma 60.273 73.906
%-os aránya 7,3 9,05
A cigányok közül telepeken él 24.286 17.507
telepeken kívül él 35.987 56.399
városokban él 21.834 31.448
A cigány lakosság 0-3 éves 5.722
3-6 éves 6.058
6-14 éves 14.331
14-55 éves nő 20.648
14-60 éves férfi 21.241
55 éven felüli nő 3.560
60 éven felüli férfi 2.346
A családszerkezet jellemzői egyedülálló 1.024
gyermektelen házaspár 848
az eltartott gyerekek sz. családok sz.
1 2.180
2 2.801
3 2.605
4 1.578
5 818
6 417
7 201
8 115
9 66

MNL BAZML XXIII-1a 38/1984.

 

Forrás: Tamás Ervin – Révész Tamás: Búcsú a cigányteleptől. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1977. 76. p.

 

  1. [d. n.] Cigányügyi Koordinációs Bizottság titkára – ELŐTERJSZTÉS

A cigány lakosság szociális és tudati elmaradottságának gyorsabb ütemű felszámolása érdekében – előzetes kérelmünk alapján – a Pénzügyminisztérium 10 főállású családgondozó beállítására adott lehetőséget. A 10 főállású családgondozó beállítására (1985. április 1-től) időarányosan a megye 400 eFT céljellegű béralap juttatásban részesült. Figyelemmel a megye egyes településein élő cigány lakosság elmaradott helyzetére, magas számára és arányára a főállású családgondozókat a mellékletben szereplő településeken [Encs, Mezőkövesd, Sátoraljaújhely, Edelény, Sajószentpéter, Mezőcsát, Rakaca, Arló, Cigánd, Sajókaza] kívánjuk beállítani. MNL BAZML XXIII-2a 192/1985.

 

  1. december 14. Megyei Tanács – JEGYZŐKÖNYV
dr. Tóth András az elnöki hivatal vezetője:

A mindenki által ismert előzmények következtében ismét központi helyre került a cigánykérdés a megyében. A megyei koordinációs bizottság különösebb propaganda és látványosabb eredmények nélkül tevékenykedik. Nagy vitát vár a napirendtől. Idézi a megyei tanácselnök Csenyétén elhangzott szavait, mely szerint a megyében több tucatnyi Csenyéte van. A cigányok beilleszkedésének egyik legfontosabb területe a munka, a megélhetés lehetőségének biztosítása. Itt lenne az ideje kimondani, hogy a cigányság zöme nem szorítható tőle idegen, alkatától, egyéniségétől távol álló munkák végzésére. Olyan munkákat kellene felkínálni számukra, amihez értenek, amit szívesen csinálnak. A struktúraváltás következtében előálló munkanélküliség tömegében a cigányok aránya jelentős lesz. […] Évtizedek alatt az állam milliókat fordított a cigányság segélyezésére, beilleszkedésének elősegítésére, s igazából nem követelt érte semmit. Kijelenti, hogy ennél jobban akarva sem lehetett volna ártani a cigányság egy részének. […] A cigányság számára egyszerre vált lehetetlenné a kívülmaradás és a belülre kerülés. Ebben az egzisztenciális és erkölcsi harapófogóban a cigányság egy részének leépül az öntudata, összezilálódik a társadalmi munkamegosztáshoz való viszonya és nő a kriminalizálódása. […] A cigánykérdés lényege, hogy egy nép szokásrendje, életmódja, egzisztenciális és magatartás mintakészlete egyszerre vált történelmileg tovább nem vihetővé és nehezen meghaladhatóvá. […]

Szabó György megyei tanácselnök:

Igaz, hogy a CS-lakás program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A lakások egy része újra elputrisodik, aminek oka többek között az, hogy a tulajdonképpen önerő nélküli építkezések, nem hozzák meg az elvárható tulajdonosi felelősségtudatot. Kétségtelen, hogy ez az építési akció a kisiparosok egy részének meggazdagodási forrása is volt. Úgy építették meg a „CS” lakásokat, hogy azok minősége kritikán aluli. […]

Horváth Béla, a megyei cigánytanács képviselője:

A megyei cigánytanács nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel az adott ügyben érdemben tudtak volna intézkedni. Javaslataik, véleményeik nagyon sok esetben süket fülekre találtak. Az ügyet az évtizedes hibák felhalmozódásának tudja be. Felveti a helyi tanácsi vezetés felelősségét a „CS” lakások építésének ütemével, minőségével kapcsolatban. […]

Horváth Aladár PHRALIPE miskolci szervezetének vezetője:

Nem tudjuk elfogadni, hogy a bűnözés fókuszába a cigányságot helyezzék. A szervezet a gettó helyett megépítendő 100 lakás bérlőkijelöléséhez vállalkozott arra, hogy, hogy 100 cigánycsaládra javaslatot tesz. Ebből 90 nevet már átadtak a megyei városi hivatal elnökének. Úgy véli, hogy megtették a bizalmatlanság oldására szolgáló lépéseket egymás irányába Miskolcon. A szervezet tudatosítani akarja a közvéleményben, hogy a cigányok és nem cigányok csak együttesen fellépve érhetnek el változásokat. Bíznak abban, hogy a formálódó demokráciának a kisebbségeivel való bánásmód lesz az egyik próbaköve. Hangot ad annak a véleményének, hogy nem a cigányság a hibás azért ahová került. Elsősorban a gondolkodó emberek, a politika és a társadalom felelősségéről kell beszélni. Véleménye szerint a jelentés az előítéletek és a mítoszok hatása alatt készült.

MNL BAZML XXIII-1a 41/1989.

 

  1. [d. n.] Cigányügyi Koordinációs Bizottság titkára – JELENTÉS

Napjainkban munkába állításuk minden korábbinál nehezebb. Iskolázottságuk, kulturáltságuk alacsony színvonala, a munkakönyvi bejegyzések sokasága, a munkáltatók korábbi rossz tapasztalatai (pontatlan munkakezdés, igazolatlan hiányzás, alacsony, teljesítőképesség) nehezíti, esetenként lehetetlenné teszi elhelyezkedésüket. A legsúlyosabb problémák Ózd és Miskolc városokban, valamint térségeiben jelentkeznek, de gondot jelent az aprófalvas és a városoktól messze eső településeken élők elhelyezkedése is. A helyi termelőszövetkezetek, állami gazdaságok főleg csak idényjellegű munkát tudnak biztosítani a szakképzetlen munkaerő részére. MNL BAZML XXIII-1a 41/1989.

 

„A cigánykérdés lényege, hogy egy nép szokásrendje, életmódja, egzisztenciális és magatartás mintakészlete egyszerre vált történelmileg tovább nem vihetővé és nehezen meghaladhatóvá.”

 

  1. [d. n.] Cigányügyi Koordinációs Bizottság titkára – JELENTÉS

A problémát az jelentette, hogy számos községben a felépült lakások többsége egymás mellé, utca végekre került. Ennek egyrészt a nem cigány lakosság részéről megnyilvánuló nagymérvű társadalmi ellenállás volt az oka, másrészt csak itt álltak rendelkezésre beépítetlen, ingyen vagy kedvezményes áron kiosztható állami telkek. Sok lakás a családnagyság figyelmen kívül hagyásával továbbra is szoba-konyhásnak épült, rossz műszaki kivitelben, ahol az építő kisiparos felelősségén túl a műszaki ellenőrzés hiánya miatt a kialakult helyzetért a helyi tanácsi vezetés is elmarasztalható, […] 1989. január 1-jével a kedvezményes kamatmentes hitellel történő lakásépítés, illetve vásárlás lehetősége megszűnt. Minden magyar állampolgár egyenlő hitelfeltételekkel oldhatja meg lakáshelyzetét. Ezzel a rendelkezéssel a telepeken élő családok lakáshelyzetének megoldása kilátástalanná vált, mivel az alacsony jövedelemmel rendelkező, többgyermekes családok még folyamatos munkaviszony esetében is az OTP-nél hitelképtelenek. MNL BAZML XXIII-1a 41/1989.

[1] Hajnáczky Tamás (szerk.): „Egyértelmű, hogy a cigányok nem tekinthetőek nemzetiségnek.” Cigánypolitika dokumentumokban 1956-1989. Gondolat Kiadó, Budapest, 2015. Hajnáczky Tamás: Titkos ügyiratok a pártállam cigánypolitikájából. In: Romológia, 2014. 6-7. sz. 110-143. pp. Binder Mátyás: A romákkal kapcsolatos levéltári forrásfeltárás és forráskiadás Magyarországon. In: Romológia, 2014. 6-7. sz. 64-78. pp.

[2] Füzes Miklós – Márfi Attila – Rózsa András – Vörös Huba (szerk.): Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2005.

[3] Kereskényiné Cseh Edit (szerk.): Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból (1768-1987). Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2008.

[4]  Hajnáczky Tamás: Az 1961-es párthatározat margójára. In: Múltunk, 2013. 1. sz. 237-272. pp. Hajnáczky Tamás: Az 1961-es párthatározat margójára II. In: Múltunk, 2014. 3. sz. 152-211. pp.

[5] Nagy Pál (szerk.): „Ugyanolyanok, mint mindenki más ember.” Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból (1951-1961). Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár – Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Nyíregyháza – Gödöllő, 2010. Nagy Pál (szerk.): „Nem szabad őket lenézni” A cigány népesség felmérései Szabolcs-Szatmár megyében az 1950-es években. Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, Nyíregyháza, 2015.

[6] Füzes Miklós – Márfi Attila (szerk.): Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2003.

[7]  Az imént említett forráskiadvány egyedülálló módon megyei és települési forrásokat is közölt: Nagy Pál (szerk.): Források a magyarországi cigányság történetéből (1758-1999). Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány, Gödöllő, 2011.

+ Részletek egy megjelenés alatt álló forráskiadványból

 

 Hajnáczky Tamás

A szerző kisebbségpolitikai szakértő, KRE

Érdekes volt a cikk? Ossza meg!

Szóljon hozzá