Az óvatos reformok kormánya

Kormányválság, kormányfő-váltás, kormányváltás volt a szomszédos Ukrajnában. A témával foglalkozó legtöbb elemző megelőlegezett, de igen óvatos optimizmussal tekint az új miniszterelnök, Volodimir Grojszman ténykedése elé. A felhalmozódott problémák megoldatlansága, a háborús helyzet, a gazdasági pangás, a korrupció, a lakossági elégedetlenség és még sok-sok más hasonló tényező indokolna is lényeges változtatásokat. Amelyeket nem csak az egyre jobban elszegényedő lakosság, hanem Ukrajna euro-atlanti, nyugati integrációját szorgalmazó támogatók is elvárnak. Az új kormány tehát komoly nehézségek elé néz. A sajnálatos körülmények óvatosságra intenek, de van több olyan előfeltétel is, ami némi optimizmusra adhat okot…

Grojszman vagy Hrojszman?
Legelőször tisztázzuk egy „technikai” kérdést: hogyan is kellene leírni helyesen magyarul az új ukrán miniszterelnök nevét. Amikor született – 1978 januárjában – akkor még úgy volt anyakönyvezve, hogy Vlagyimir Boriszovics Grojszman. (Владимир Борисович Гройсман.) Abban az időben köztudottan még minden az orosz kiejtésből és helyesírásból eredeztetett. Azonban közbeszólt a nagypolitika. Ukrajna önálló állam lett. A kétnyelvű ügyintézést, ügyvitelt fokozatosan kezdte kiszorítani az ukrán. A korábbi lassú, de biztos – a döntő többség által belenyugvással elfogadott – oroszosítás helyét átvette a még erőteljesebb ukránosítás. Ukránul ez a név már Володимир Борисович Гройсман. (Volodimir Boriszovics Grojszman). E név magyar helyesírását az bonyolítja, hogy az ukrán nyelvben a „г”írásjellel írott mássalhangzó kiejtéskor eltávolodik az orosz „г” és a magyar „g” hangzásától, kiejtésben, fonetikailag igencsak megközelíti a magyar zöngétlen „h” glottális hangszalagréshangot. Valahol a kettő között – tehát a magyar „g” és a magyar „h” lehet a kiejtése. Ezért is a magyar nyelvű publikációk egy részében „Hrojszman” nevet tulajdonítanak az új ukrán miniszterelnöknek. Ha azonban mi az ukrán „г” hangot magyar „h” jellel írjuk, akkor milyen magyar írásjellel adjuk át azt, amit ők „x” cirill betűvel jelölnek? (Például: Харкiв – Harkiv, Стаханов – Sztahanov, Богдан Хмельницький – Bogdán Hmelynickij, Херсон – Herszon.) Igaz, ez ellen az érv vagy inkább felvetés ellen szól, hogy a magyar nyelvben meghonosodott már nagyon sok olyan szó, amit az ukránok „г” betűvel jelölnek, a magyar átvette „h” írásjellel: hrivnya, Hoverla, Csernyihiv stb. Ez a jelenség terjedőben van. Ha innen indulunk ki a „Hrojsznam” név a helyes! Ezzel szemben saját Facebook oldalán az új miniszterelnök is „G” latin kezdőbetűt használ családneve elején: Volodymyr Groysman. (1) Ez a forma terjedt el a latin ábécét használó több nyelvterületen.(2) (3) Viszont e téren is van szórás. A Wikipédia német nyelvű szócikke a „Hroisman” verziót preferálja, de például több ismert német lap – Der Spiegel, Die Welt stb. – a Groisman nevet használja, tehát „G” kezdőbetűvel. (4) (5)
Magyarul valószínűleg helyesebb lenne az etimológiailag nagyjából azonos eredetű, már itt meghonosodott – például: Grosz, Grósz, Groszmann, Geiger, Gerber, Gutmann, Gelb – nevekhez hasonlóan „G” kezdőbetűvel írni az új ukrán miniszterelnök nevét. Valószínűleg egyik verzió sem tekinthető hibának, de – mint általában a helyesírásban – jobb lenne az egységesítés.

Miért nem Jareszko lett a miniszterelnök?
Arszenyij Jacenyuk kormánya mintegy két hónapra elhúzódó agóniájának a vége felé a legtöbb forrás szerint szinte biztosra vehető volt, hogy Jacenyukot a kabinet élén pénzügyminisztere, a korábban amerikai állampolgárságú Natalia Jareszko váltja majd. Ez az alternatíva azt is feltételezte, hogy technokrata kormány alakul majd, amit a nyugati partnerek, támogatók komolyan méltányoltak volna. A maga részéről az akkor még pénzügyminiszter ki is jelentette, hogy „kész megalakítani egy szakmai kormányt, amelynek tagjai nem rendelkeznek politikai múlttal, nem függenek semmilyen oligarchától, vagy pedig valamilyen politikai elittől, üzleti csoporttól, és nincsenek politikai ambíciói a jövőre nézve.” (6) Porosenko elnök maga is kifejtette egyik nyilatkozatában, hogy nagyon szívesen adná áldását egy szakértői kormányra – élén a korábbi pénzügyminiszterrel.
A találgatásök között viszont már akkor is voltak prognózisok, amelyek sugallták, hogy a belső politikai erőviszonyok nem kedveznek a pénzügyminiszternek. Ruszlán Bortnyik, az Ukrán Politikai Elemzés és Menedzsment Intézetének igazgatója, már március végén jelezte ezzel kapcsolatos aggályait: „Úgy vélem, Jareszkónak reálisan 30 százalék esélye van arra, hogy miniszterelnök legyen. Nekem úgy tűnik, hogy az ő kinevezése nem érdeke sem az elnöknek, sem pedig az oligarcháknak. Neki nagyon bonyolult dolga lesz a parlamentben! Valamilyen hatalmas nagy nyugati nyomás nélkül Jareszkót aligha nevezik ki erre a posztra, a nyugati partnerek pedig véleményükben szintén többfelé szakadnak: valaki Jareszkót támogatja, valaki Miheil Szaakasvilit (akkori Ogyessza megyei kormányzót, korábbi grúz elnököt, T. J.) valaki pedig a jelenlegi miniszterelnököt, Arszenyij Jacenyukot.” (7)
Az ukrajnai belső helyzetet kevésbé ismerők számára említem meg, hogy a nyugati partnerek, támogatók a másutt már előbbre tartó strukturális átalakítások tapasztalatainak átültetése, a korrupció remélt visszaszorítása érdekében látnának szívesen lehetőleg minél több külföldi szakértőt a vezető ukrán hivatalokban…
Stabilitás, reformok – vagy a konfliktusok kiéleződése
A megannyi prognózis és mérlegelés, találgatás özönében aztán már csak az április 14-i kormányváltás előtti napokban lehetett szinte biztosra venni, hogy Porosenko elnök egyik bizalmas munkatársa Volodimir Grojszman – az addigi házelnök – lesz az új miniszterelnök. Részben ezért is a túlzott elvárások iránti óvatosságra intő feltételek között kell említeni, hogy Ukrajna ún. félprezidenciális köztársaság. Ami átmeneti forma a parlamentáris és a prezidenciális köztársaság között. A végrehajtó hatalomnak két csúcsszerve van: az államelnök (apparátusa) és a kormány. A kormány tartozik felelősséggel a parlamentnek. Petro Porosenko elnököt a 2014. május 25-i elnökválasztáson közvetlenül választották meg. Részben e komoly legitimitás okán is – személyében különösen jelentős reálpolitikai hatalom összpontosul. Vagyis Volodimir Grojszman miniszterelnök nem az ország legnagyobb reálpolitikai hatalommal rendelkező politikusa, mint például a miniszterelnök Magyarországon, vagy a szövetségi kancellár Ausztriában, Németországban. Viszont épp Porosenko elnökkel, az elnöki adminisztrációval remélt jó együttműködése, parlamenti tapasztalata, a sok közös érdek, a válságkezelés kényszere lehet egyik erőforrása, tartaléka Volodimir Grojszman majdani eredményes ténykedésének. Nem tűnik „túl demokratikusnak”, de ettől még igaz, hogy háborús viszonyok közepette, egy válságban tengődő országban nem feltétlenül baj, ha nagyjából azonos politikai spektrumhoz, csoportosuláshoz tartozók kezében összpontosul viszonylag nagyobb végrehajtói hatalom, mintsem végtelenségig húzódó, különböző érdekeket ütköztető, meddő, populista vitákban vesszen a kívánt átalakítások, reformok lendülete. A kormány mögött álló két frakciónak így is olyan csekély a többsége, hogy az már a működőképesség határát súrolja. A szerény parlamenti többségnek és egyben a kormány hatékonyságának, szilárdságának az igazi fokmérője így is a népszerűtlen törvények és intézkedések megszavazása lesz majd! Ténylegesen akkor fog majd eldőlni, hogy – részben a független képviselők bevonásával is – kivezethető-e Ukrajna a válságból, irányítható-e egyáltalán, vagy mégiscsak előrehozott választásokra lesz majd szükség. Hogy ez mit jelentene? Nem sok jót! Az ellentmondásos hatalomváltás, a területvesztés, a háborús helyzet miatt hiszterizált médiaviszonyok között a szélsőséges erők nagy térnyerése, az életszínvonal romlása, a lakossági elégedetlenség és még több más tényező okán akár olyan szélsőséges erők is többségbe kerülhetnének a parlamentben, az ország vezetésében, hogy az a fegyveres konfliktusok eszkalálódásához, további destabilizációhoz vezetne. Hisz vannak például olyan erők Ukrajnában is, amelyek érdekeltek a háborúban, a permanens szembenállásban, a konfliktusokban, mert csakis ilyen hisztériával tudnak megnyerni regionális szinten bizonyos csoportokat. Ezek pedig már elegendő voksot jelentenek egy megélhetési politikusnak, hogy hosszú időn át a felszínen maradjon. Márpedig Ukrajnának és az egész Európának talán éppen a stabilitásra lenne mostanság a legnagyobb szüksége. Sok elemző szerint Porosenko elnököt valami hasonló megfontolások vezették, amikor közeli munkatársát, Volodimir Grojszmant javasolta a miniszterelnöki posztra.
„Ukrán közvélemény-formáló médiumokra” hivatkozva a Kresy.pl, lengyel internetes portál tájékoztatott talán először arról, hogy „Grojszman jelölését a miniszterelnöki székbe jóváhagyta az Egyesült Államok vezetése. Washington egyértelműen jelezte, hogy az új kormány megválasztásától a reformok végrehajtásától függ az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás következő, egymilliárd dolláros részletének kiutalása”. (8)
Érdekességek az életrajzból
Volodimir Grojszman nem a korábbi fővárosi, nagyvárosi politikai, gazdasági elit környezetéből küzdötte fel magát az új hatalmi piramis felső szintjére. Édesanyja orosz nyelv- és irodalomtanár volt. Édesapja a szovjet éra alatt középvezető volt különféle termelési üzemekben. A rendszerváltás idején kezdett el vállalkozásokkal foglalkozni, amelyekbe elég hamar – már 14 éves korában – bekapcsolódott fia, Volodimir is. Kezdetben mint kétkezi munkás, lakatos, majd később – mint vezető.
Volodimir Grojsznam 2006-tól, 28 évesen lett, és 2014-ig volt Vinnicja polgármestere. (Vinnicja – az azonos nevű megye 360 ezer lakosú központja Kijevtől 260 kilométerre dél-keletre.) Ehhez az időszakhoz köthető Porosenko, a későbbi elnök és Grojsznam politikai kapcsolatépítésének kezdete. Akkori együttműködésüknek van egy igen érdekes, rendkívül látványos, talán valahol még szimbolikusnak is nevezhető eredménye, a vinnyicai Roshen folyami fényzenei szökőkút. Még pontosabban: több hatalmas szökőkútnak egy igen bonyolult digitálisan vezérelt, lézertechnikás rendszere, ami Európában a legnagyobb! Valószínűleg a leglátványosabb is. (Bár – őszintén megvallva – ebben nincs komoly összehasonlítási alapom.) A német szakemberek irányításával létrehozott komplexummal gigantikus, elektronikusan vezérelt mozgóképes jelenetek, klippek, fényefektusok formálhatók a Buh folyó fölött. Na, szóval, ez látni kell! Alant ott vannak az elérhetőségek. (9) (10) (11) Aki a videókat is megnézi – annak akaratlanul is megváltozik az Ukrajnáról az utóbbi időben kialakult képe! Természetesen megváltozik a turistacsalogató látványosságokról, a Patyomkin-falvakról alkotott képe is. Persze, némi demagógiával feltehető a kérdés: vajon hány éhező gyereket, nyugdíjast lehetett volna megetetni ennek az árából? Igen, sokat. De a rendkívüli látványosság generálta vendéglátóipari, turisztikai bevételekből – még többet lehet, összehasonlíthatatlanul többet! Az persze más kérdés, hogy mégsem ez utóbbi forrásokból vagy pontosabban: nem elsősorban ezekből a forrásokból fogják megetetni az éhezőket.
Támadási felületek
Miként említettük, a fiatal Volodimir Grojszman édesapja vállalkozásaiban kezdte el munkavállalói pályáját. Az új miniszterelnök politikai ellenfelei már most teljes gőzzel kutatnak az akkor keletkezett ilyen-olyan dokumentumok között. A tőkés gazdaság egyik előfeltételeként szolgáló törvényes, szabad vállalkozásnak Ukrajnában még most is lebontandó, felesleges akadályai vannak. Korábban még több volt. Csak nagy-nagy nehézségek, csúsztatások, ravaszságok árán lehetett szó egyáltalán a fennmaradásról és még inkább – a fejlesztésről.
Máris többen tesztelgetik a Volodimir Grojszman végzettségével kapcsolatos „fogódzókat”. Íme, egy példa. „Érdekes Grojszman felsőfokú végzettséget igazoló első diplomája” – állítja Vitalij Kuprij, az oligarha Ihor Kolomojszkij Ukrop elnevezésű pártjának parlamenti képviselője. „A diplomáját az önéletrajzában leírtak szerint „Jogászat” szakon szerezte 2003-ban az Interregionális Személyzeti Menedzsment Akadémián. Személyi lapja alapján ezt a diplomát Grojszman másfél évi tanulás után kapta meg… Én is kaptam hasonló felsőfokú végzettséget ebben a felsőfokú intézményben, de erre három évet fordítottam… Valószínűsíthetően »szalonnáért« vásárolta ezt a diplomát. Képviselői indítványban fogom ezt tisztázni…” (12)
Vagyis aki nagyon keres, az esetleg találhat is valamit. Csak a Porosenko-Grojszman páros mögé felsorakozó politikai erőkön, érdekérvényesítő képességükön és a nyugati partnerek, támogatók megítélésén múlik, hogy a politikai ellenfeleik miként találnak – vagy nem találnak – fogást Volodimir Grojszmanon.
Háború vagy béke?
Az új ukrán kormány eredményessége – sőt nem túlzás, ha azt mondjuk Európa megannyi problematikus kérdésének a megoldása is – sokban függ a kelet-ukrajnai háború további fejleményeitől. Természetesen ebben a kérdésben is színt kellett vallani az új ukrán miniszterelnöknek. „Szeretném határozottan kifejezni álláspontomat: mi soha nem ismerjük el azt, hogy területünk egy része – amely, mintegy élő testből lett levágva – többé már nem tartozik Ukrajnához. Ez olyan seb, ami csak akkor gyógyul majd be, ha teljesen vissza lesz állítva államunk területi egysége. Annak igazolásaként, hogy ennek a problémamegoldásnak prioritása lesz az új kormányban, döntés született egy új speciális minisztérium létrehozásáról” – jelentette ki a Volodimir Grojszman nem sokkal beiktatása után. (13) Természetes, hogy Grojszman fiatal kora ellenére is pragmatikusabb politikus annál, hogy ezt az egészet szó szerint értse. Hisz mást nem is mondhatna az új miniszterelnök egy olyan országban, amely nem sokkal azelőtt komoly területi veszteségeket szenvedett el. A Donyec-medencével, vagyis Donbász vidékével egyébként még bármi megtörténhet. Ez most amolyan alacsony izzású, de összességében sok áldozatot és iszonyatos költségeket felemésztő konfliktus, melynek rendezésében a német és francia bábáskodással megkötött minszki egyezmények teljesítése nagyon vontatottan halad. Ahogy ilyenkor lenni szokott, mindkét oldal a másikat hibáztatja. (Ez is külön téma.) Viszont Krím visszacsatolása Oroszországhoz valószínűsíthetően már visszafordíthatatlan folyamat. Ezt melegen tartani folyamatosan, vagy netalán fellángoltatni, berobbantani csakis azok fogják – például a fegyverkezési lobbi, fegyvergyártók, hadiipari komplexum a két keleti szláv államban és Nyugaton – akik ebben érdekeltek, profitorientáltak. Ha el tudjuk képzelni milyen fegyverkezési pénzek forognak Európa második legnagyobb területű, ténylegesen (de jure – nem, de facto – igen) hadban álló országa haditechnikájának az átállításában a szovjet (orosz) rendszerről a nyugati, (amerikai) NATO standardokra – akkor azt is el tudjuk képzelni, hogy milyen távol van még a végső békés megoldás. Az átállás horribilis költségeként Alekszandr Karpec, ismert ukrán publicista – szakértőkre hivatkozva – majdhogynem csillagászati összeget, 150 milliárd dollárt emleget. Ha fele igaz – az is szörnyű! (14)
Ha csak a legutóbbi nyilatkozatokat nézzük, sokkal kiegyensúlyozottabb álláspontot tükröz Porosenko elnök nemrég kelt kijelentése, mely szerint „Donbász és Krím felszabadításának nincs katonai megoldása. Én a béke elnöke vagyok. Ukrajna és a mi támogatóink tevékenységének hatékony koordinációja érdekében az ukrán diplomaták erőfeszítéseire van szükség. Hangsúlyozom, hogy ez a mi erős oldalunk”. Az elnök kifejtette, hogy „az ukrán diplomácia már nagy sikereket ért el ebben a kérdésben”. (15) Vagyis, mint látjuk, ebben a megnyilatkozásban a területi és más viták megoldásának, nem katonai, hanem csakis diplomáciai, tárgyalásos lehetőségeire van utalás.
A most szerveződő, merőben új tárca, amit fentebb az új miniszterelnök említett, nagyon „nem kompatibilis” fordításban „Ideiglenesen Megszállt Területek és Belső Migránsok Minisztériuma” elnevezést viseli. Ezt a tárcát az ún. „donbászi állami helyreállító ügynökség” és a „Krím autonóm terület ügyeivel foglalkozó állami ügynökség” egyesítésével hozták létre.
Teendők és esélyek
Mivel a Grojszman vezette új kormány felállásától e sorok nyomdába kerüléséig nem sok idő telt el, majdani ténykedésének valószínűsíthető problémáit, nehézségeit és elvárt eredményességét leginkább a kompetens ukrajnai elemzők, politológusok véleményeivel lehet a legszervesebben érzékeltetni. Ezekből az Interfax-Ukrajina Hírügynökség, állított össze egy csokrot, amiből zárásként kiragadok pár idézetet a kialakult helyzet, a problémák és lehetőségek jobb megértése érdekében. (16)
„Először is: minimum, hogy Grojszman mint hivatalvezető semmivel sem rosszabb, mint Jacenyuk. Ez az ember sokrétű politikai tapasztalattal rendelkezik, és – ami rendkívül fontos – van reformista lendülete, potenciálja. Ezt igazolja korábbi vinnyicjai polgármesterei ténykedése és munkája Jacenyuk első kormányában. Valahogy mindenki elfelejtette, hogy Grojszman volt a kezdeményezője, szülőatyja a nálunk eddig egyik legsikeresebb reformnak, a költségvetés decentralizációjának.” – kommentálta a fiatal Grojszman kinevezését Volodimir Feszenko politológus, a „Penta” Alkalmazott Politikai Kutatások Központjának a vezetője. Szerinte Grojszmannak kedvezhet az a tény, hogy iránta és kormánya iránt nincs semmilyen magas szintű elvárás: „Úgy gondolom, ősz felé már megkezdődnek az ellene irányuló támadások, de lehet, hogy még hamarabb. Politikai játékok kezdődnek az előrehozott választások érdekében. Igen, nincs valami nagy bizalom – ezt is el kell ismerni –, de nincs is nagy elvárás. A szociális és a politikai pszichológia oldaláról nézve ez inkább Grojszmannak kedvez majd.” – fejtette ki az elemző. Érdekesnek találta a politológus az egyelőre még nyitott kérdést, hogy ki fog majd tárgyalni a Nyugattal. Szerinte „Grojszman tapasztalatai az Európa Parlamenttel folytatott együttműködésben már bizonyították, hogy meg tudja találni a közös hangot az európai politikusokkal.”
Vagyim Karaszov, a Globális Stratégiák Intézetének igazgatója, úgy véli, hogy Grojszman kinevezésével Ukrajna az „óvatos reformok kormányát” kapta meg. „Ugyanis az emberek már belefáradtak a „valamelyest kaotikus reformokba”, az életszínvonal csökkenésébe, a magas közüzemi számlákba, a munkahelyek hiányába, a jövedelmek csökkenésébe. Ezért Grojszman nagyobb figyelmet szentel majd a szociális kérdéseknek, és nem pályázik majd a „kamikaze-reformátor” szerepére. Az ország kap egy féléves vagy egyéves időt lélegzetvételre. Viszont Grojszman kinevezése nem jelent megoldást a válságra, a mélyebb válságra…” Karaszov képletesen „fájdalomcsillapító injekciónak” nevezi Grojszman kinevezését. Az elemző úgy tartja, hogy „Ukrajna és a Nyugat viszonyában vége van „a romantikus szakasznak”. „Ez a nexus pragmatikusabb lesz, és egyfajta távolságtartás következik. Igen, mi eltávolodtunk Oroszországtól, de most már az egyensúly kialakításának az ideje jött el, és távolodni kell Nyugattól. Nyugatnak saját problémái vannak, nem mindig értik a mieinket. Sokkal rugalmasabbnak kell lennünk a Nyugattal való viszonyunkban, és nem átállni teljesen a külső irányításra. Azt mondanám, hogy a hatalom és a politika ukránosítása felé haladunk. A nemzeti érdekeket az eddigieknél kifejezettebben szem előtt tartó politika várható” – prognosztizálja Karaszov.
A Berta Communications stratégiai tanácsadó cég igazgatója, Tarasz Berezovec szerint viszont Grojszmannak nincs sok ideje a felvezetésekre, mert az emberek változásokat várnak. „Mi a teendő? Mindenekelőtt választ kell adni arra, mit is lehet tenni az EU-val való egyesülés érdekében a hollandiai referendum elbukása után. Ez tehát az első. A második: meg kell adni a vízummentesség világos perspektíváját, ami semlegesítheti a hollandiai voksolás utáni „negatívumot”. Harmadik: meg kell alakítani, és végre be kell indítani a korrupció elleni vizsgálatok és harc szervét, állami hivatalát. Negyedik: nagyon gyorsan el kell fogadni az adókódexet. Továbbá: az Alkotmány alapján el kell dönteni, hogy mi is legyen a megszállt területekkel. Ha a kormány mindezeket gyorsan elvégzi, akkor, úgy gondolom, van remény, hogy ez a kormány akár egy évig is nyugodtan dolgozhat, és az előrehozott választások kérdése is halasztást nyer” – sorolta fel a legsürgősebb teendőket Tarasz Berezovec. (17)
Megjegyzendő egyébként, hogy a Berezovec által sorolt feladatok egyikének a megoldásában – legalábbis az ígéretek szintjén – azóta némi erkölcsi támogatást kapott a Porosenko-Grojszman páros: az Ukrajnával szemben alkalmazott schengeni vízumkényszer eltörlésére tett javaslatot az Európai Bizottság. Ezt a javaslatot az Európai Parlamentnek és a szakminisztereket tömörítő tanácsnak kell még jóváhagynia. Lehet, hogy nagyon naiv, jámbor, tolsztojánus feltételezés, de mégiscsak elképzelhető: az Európai Unió illetékesei ezzel az időzítéssel is rásegítenek egy keveset, hogy az új ukrán kormány egy árnyalattal jobb, kedvezőbb hazai közhangulatban kezdje el ténykedését abban a rendkívül bonyolult helyzetben, amelybe ez az ország belső és külső tényezők szerencsétlen konstellációja miatt került.

Turányi József

1 https://www.facebook.com/volodymyrgroysman/?fref=photo
2. https://en.wikipedia.org/wiki/Volodymyr_Groysman
3. https://es.wikipedia.org/wiki/Volodymyr_Groysman
4. http://www.welt.de/politik/ausland/article154288463/Rettet-dieser-junge-Management-Profi-die-Ukraine.html
5. http://www.spiegel.de/politik/ausland/ukraine-poroschenko-vertrauter-groisman-soll-regierungschef-werden-a-1087063.html
6. http://www.karpatinfo.net/cikk/belfold/jareszko-kesz-megalakitani-egy-szakmai-kormanyt/natalia-jareszko-politikai-valsag-ukrajnaban-ukran-politika-ukran-valsag-ukrajnai-hirek-ukrajna-politika
7. http://rian.com.ua/politics/20160323/1007186636.html
8. http://www.kresy.pl/wydarzenia,polityka?zobacz/ukraina-parlament-zaglosowal-za-nominacja-hrojsmana-na-premiera
9. http://ukrreal.info/ru/politika/105783-v-biografii-groysmana-nashli-somnitelnye-momenty-dokument
10. http://www.myvin.com.ua/ru/fontain/roshen/fontain_video.htm
11. http://www.fountainroshen.com/ua/o-fontane/
12. http://emfactory.de/references/invention-show.html
13. http://ukrreal.info/ru/politika/105783-v-biografii-groysmana-nashli-somnitelnye-momenty-dokument
14. http://www.utro.ru/articles/2016/04/14/1278505.shtml
15. http://glavcom.ua/articles/40554.html
16. http://interfax.com.ua/news/general/335177.html
17. http://interfax.com.ua/news/political/337653.html

Érdekes volt a cikk? Ossza meg!

Szóljon hozzá