Korrupció a román parlamentben

Az 1989-es rendszerváltás utáni legkorruptabb bukaresti törvényhozás teszi le a lantot a december 11-i választásokat követően. A Laura Codruţa Kövesi – ő nem magyar, első férje nevét vette fel, azóta elváltak útjaik – ügyész által irányított, a politikusok, közigazgatásiak által rettegett Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) számára nem volt tabu-személy: horogra akasztották, többek között úgy a kormányfőt, mint a belügyminisztert, de erről a két kiemelkedő esetről majd később.

A 2012-es parlamenti választásokat követően összesen 588 honatyát és -anyát választottak meg a két házba: 412 képviselőt, 176 szenátort. A román parlament, amerikai mintára kétházas, más kérdés, hogy – Washingtonnal ellentétben – Bukarestben a két ház közötti erőviszony sokkal latinosabb alapokon áll, gyakran vita tárgya, melyik házban kell a végső szavazást meghozni egy törvényről, de ez egy másik kérdés.

Mandátuma négy esztendeje alatt 80 szenátornak, képviselőnek akadt össze a bajusza az igazságszolgáltatással. A listából hiányoznak, akik „csak” vállalkozói, igazgató tanácsi vagy más összeférhetetlenség okán kerültek a törvény célkeresztjébe, vagyis a százat is meghaladja azon törvényhozók száma, akiknek nincs mit keresniük a parlamentben.

Persze, a nép választottai krokodilkönnyekkel sírják vissza a tíz-tizenöt évvel ezelőtti „idillikus” bűnüldözési helyzetet, amikor sokkal stresszmentesebb életvitelben lubickolhattak. 1996–2000 között mindössze négy parlamenti képviselőnek vonták vissza a mentelmi jogát, 2000–2004 között pedig háromnak, és 2005-ig egyetlen honatyát sem ítéltek el jogerősen.

Csakhogy az ezredfordulót követően átszervezték a korrupcióellenes bűnüldözési szervet, megalakult a már említett DNA, amelyiknek munkáját a titkosszolgálatok is támogatják. Nem véletlen, hogy a mindenkori politikai hatalom rendre kísérletezik a DNA jogkörének korlátozásával. Eddig sikertelenül, s a tehetetlenséget jelzi, hogy médiakapcsolatokon keresztül újabban megvádolták L.C. Kövesit, hogy diplomadolgozatát másolta.

Szégyenlista

Amennyiben csupán a fentebb említett 80 szenátort és képviselőt vesszük górcső alá, a román igazságszolgáltatás eddig négy szenátort és 12 képviselőt ítélt el jogerősen, négy szenátor és hét képviselő ellen született első fokú ítélet, 20 honatya ellen emeltek vádat, 33 ellen folyik bűnvádi eljárás. Ami a pártok szerinti leosztást illeti, korrupcióban a 2012-től 2015 decemberéig kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) verhetetlen. Zárójelben: a 2015 decemberében a bukaresti Club Colectiv szórakozóhelyen történt tűzesetet követően – amelyben máig összesen 64 személy vesztette életét –  kitört tüntetéssorozat buktatta meg a PSD uralta Ponta-kormányt, és vette át a végrehajtó hatalmat a Dacian Ciolos vezette szakértői kormány.

A bűnüldözési szervek a legtöbbször a PSD (38 esetben) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL – 20) parlamenti képviselőinél kopogtattak a leggyakrabban, az RMDSZ-nél pedig négyszer.

A román közvélemény pár százezer eurós korrupciós botrányra már rég immunis, csak legyint, a hétköznapi szavazó egy millió euró vagy dollár fölött vonja csak fel a szemöldökét. Ezért aztán érthető, hogy a korrupciós eljárás megkezdésekor, az első kihallgatást követően mindössze öten adták vissza azonnal és önszántukból mandátumukat: három PNL-s, két PSD-s, ráadásul nem is az ő ügyük volt a legzajosabb a médiában. Alaposan kivárt viszont Olosz Gergely (RMDSZ) és Ioan Adam (PSD), ők csak a büntetőper megkezdésekor mondtak le parlamenti helyükről, más román politikusok pedig kényszerből, miután társaik megszavazták ügyükben az előzetes letartóztatási kérelmet.

Fölösleges lenne most felsorolni a magyar olvasó számára teljesen ismeretlen, bűnvádi eljárás alá helyezett román törvényhozók nevét, egy személyt azonban érdemes most ennél a résznél megemlíteni, mert jelzi a korrumpálhatóság szintjeit: Toni Grebla (PSD) szenátort már kinevezték alkotmánybírónak, amikor elindult ellene a vizsgálat 2015-ben, és kényszerűségből lemondott. Első körben a DNA azzal vádolta, hogy befolyásért luxusautót kapott és ingyenes mobiltelefon-bérletet, felesége pedig két menyasszonyi ruhát – talány, az asszony ezeket kinek szánta. Később a vádak sora bővült: 2008-2012 között 100 ezer eurós állami megrendelés keresztfiának, aki ebből támogatta az ő kampányát, 110 ezer euró egy üzletembertől zsebbe, Grebla a pénzből struccfarmot nyitott.

Az biztos, hogy a politikusok korrupciós botrányainak éllovasai a 2012–2015 között kormányzó szociáldemokraták, de szorosan mögöttük lihegnek a liberálisok.

Névsor

A bűnüldözöttek névsorában az egyik leghangosabb név Victor Ponta korábbi miniszterelnök. Még mandátuma alatt bebizonyosodott, hogy másolta doktori disszertációját, most viszont a DNA állítólag rendelkezik bizonyítékokkal, hogy a 2012-es parlamenti választási kampányban pénzért bejutó helyet adott el Prahova megyében Sebastian Ghita üzletembernek. Az egykori neves kosárlabdázó állítólag 220 ezer euróval támogatta – természetesen egy civil szervezeten keresztül – Tony Blair meghívását, doctor honoris causa kitüntetését egy felsőoktatási intézményben, azt, hogy látogatása idején, nyilvánosan több alkalommal is megjelent Ponta oldalán.

Miron Mitrea volt közlekedési minisztert 2015-ben két év letöltendőre ítélték kenőpénz elfogadásáért, kb. 20 ezer eurót kapott Irina Jianutól, az országos építési felügyelet igazgatónőjétől, hogy megmaradhasson tisztségében, de anyja házának generáljavítását is mások fizették.

George Becali, a Magyarországon is ismert Steaua focicsapat tulajdonosát, képviselőt, 2013-ban három év letöltendőre ítéltek, miután 1,7 millió eurót vitt magával bőröndben Kolozsvárra, hogy megvegye csapatának a mérkőzést, s a bajnoki címet.

Ami az RMDSZ politikusait illeti, jogerősen Máté András Levente, Kerekes Károly képviselőket ítélték el, de az első fokon idén márciusban három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Olosz Gergely egykori szenátor – ő három évvel ezelőtt lemondott mandátumáról – a DNA legnagyobb magyar fogása. Oloszt többrendbeli befolyással való üzérkedésben találtak vétkesnek, és a volt politikus ellen 384 ezer euró és 400 ezer lej (kb. 28 millió forint) értékű vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság. A vádirat szerint 2010-ben az akkor parlamenti képviselő Oloszt négy vállalkozó lefizette, hogy előnyös szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva azt, hogy a politikus korábban a román energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) elnöki tisztségét töltötte be. A DNA vizsgálata szerint Olosz 516 ezer eurót kért egy cégtől, hogy bevezesse őket a romániai energiabiznisz rejtelmeibe, mert a piac liberalizációja hatalmas mai napig óriási pénzeket hoz a médiában csak „okos fiúknak” becézett vállalkozóknak. Olosz ügye persze ennél sokkal bonyolultabb és szerteágazóbb, több bűntársa is volt, a kapott pénzt – csak 384 ezer eurót, amennyi a vagyonelkobzás összege – pedig tanácsadói szerződésen és egy adóparadicsomban bejegyzett cégen keresztül kapta meg. Az energiaügyekben korábban az állami Romgaz gázipari mamutcég vezetőségében (is) szocializálódott Olosz esetében az RMDSZ kerülte a más politikusainál gondolkodás nélkül bevetett „magyarellenességet”.

Mint tette, például, Markó Attila esetében, aki a Székely Mikó Kollégium egyházi visszaszolgáltatásának esett áldozatául, miután ezt utólag illegálisnak bélyegezték a hatóságok. Tény, ez is egy évek óta húzódó kusza és botrányos ügy, amelyre talán, Olosszal ellentétben, hamarabb ráfesthető a politikai indíttatás.

„Az egyházé volt, vissza kell adni, ez így van rendjén” – jelentette ki Markó Attila annak kapcsán, hogy kiderült: a restitúciós bizottság újratárgyalja a Székely Mikó Kollégium ügyét. Markó állítja ők is törvényesen adták vissza az egyháznak a kollégiumot, megjegyezve ugyanakkor, hogy „egy pozitív visszaszolgáltatási döntés sem tudja visszafordítani az igazságtalan, büntető ítéletet a bizottság tagjai ellen”.

Ami Máté András Leventét illeti, őt hat hónap felfüggesztett börtönre ítélték, mert illegálisan alkalmazta parlamenti irodájába a saját feleségét. Tánczos Barna ügyében még nem született jogerős ítélet, a DNA azért indított ellene nyomozást, mert annak idején, az állami földeket kezelő állami hivatal vezetőjeként állítólag 3,5 millió eurós kárt okozott az államnak a Bukarest szélén lévő gyümölcskutató intézet földjeinek visszaszolgáltatásával. Hogy Tánczos a földekért kitől, mennyit kért-kapott, az egyelőre nem derül ki a nyomozati anyagból. Az RMDSZ pedig, szokásának megfelelően esetében is politikai indíttatást dobott az igazságszolgáltatásra. Ami viszont kínos, hogy a folyamatban lévő ügy ellenére Tánczost bejutó pozícióban indítja a december 11-i parlamenti választásokon. Egyedüliként, mert a többi magyar elítélt, megvádolt, beperelt korábbi parlamenti képviselőit legalább csendben és diszkréten a színfalak mögé húzta.

Nem úgy a román pártok.

Koncharcosok

Három, a törvénnyel vagy a DNA-val összetűzésben álló neves román politikus is rajtkőre áll a parlamenti választásokon. Úgy vélik, amíg nincs jogerős ítélet ellenük, a nyomozati anyagban foglalt tényeken átlendülhetnek. És természetesen reménykednek, hogy megválasztásukat követően a mentelmi jog mögé bújhatnak, habár ez nem életbiztosítás, a jelenlegi parlament is számtalan esetben vonta meg társaiktól a menekülési kiskaput.

A választási lista egyik legismertebb neve Victor Ponta (PSD) korábi miniszterelnök. Plagizálása bebizonyosodott, doktori címét visszavonták, szinte hetente jár a DNA-hoz vallomástételre a már említett Sebastian Ghita-Tony Blair ügyben – egyébként Ghita is indul a választásokon –, nyakában egy irathamisítási botrány is. A szocdemek jelenlegi országos elnöke, Liviu Dragnea is indul a választásokon, annak ellenére hogy jogerősen két év felfüggesztett börtönre ítélték, amiért meghekkelte a Traian Basescu államfő eltávolítására 2012-ben kiírt népszavazást. Jelenleg pedig a DNA bűnvádi eljárást folytat ellene egy, a feleségével karöltve levezényelt fiktív munkavállalási-munkaadói botrányban. A PSD listáin – többen első helyen – az országban 21 olyan jelölt található, akik ellen bűnvádi eljárás folyik, vagy már el is ítélték. Közülük a leghangosabb cirkusz Ecaterina Andronescu volt oktatási miniszter nevéhez ragasztható. Ő nyolc korábbi miniszterrel együtt anyagi haszonszerzésért nyomta le az iskolák torkán a Microsoft számítógépes programot és a kapcsolódó szolgáltatásokat. A per még folyamatban van, a vádlottak köre egyre bővül.

A PNL-ben a gyöngyszem Viorica Chereches, annak a világhírt szerző nagybányai (felfüggesztett) polgármesternek az anyja, aki úgy nyert a júniusi helyhatósági választásokon, hogy a rácsok mögül „kampányolt” és várta az eredményeket. Az orvos és kórházigazgató Viorica nyolc évvel ezelőtt 1,5 millió eurót kölcsönzött fiának.

A korábbi liberális és demokrata-liberális pártokból lecsúszottakat maga köré gyűjtő kényszerpárt, a Liberális Demokrata Szövetség (ALDE) a szocdemek után a törvénnyel összetűzöttek legtágasabb befogadó karámja. Élén a pártelnökkel és a szenátus elnökével, Calin Popescu Tariceanuval. A hatalom szempontjából Románia második vezetője (az államfő után) ellen hamis tanúzásért, bűnpártolásért folyik eljárás. Az ALDE listáin összesen 12 jelölt található, akik ellen nyomozás, per folyik, vagy elítéltek.

És nem hagyható ki Traian Basescu korábbi államfő, aki az általa összetrombitált Népi Mozgalom Pártjának (PM) szenátusi listavezetője Bukarestben. Telekspekulációs ügyben pénzmosás vádjával folyik ellene bűnvádi eljárás. A listája rövid, meg elnökként ügyelt korábbi botrányainak nyomeltakarítására.

És a lista szinte vég nélkül folytatható.

Hiú ábránd

A romániai politikai pártok megtisztulási folyamatára negyed évszázaddal a rendszerváltást követően sem számíthat a jó érzésű, európai mércével gondolkodó választópolgár. Klaus Iohannis államfő határozottan odaszólt a pártoknak, hogy fejezzék már be a korruptak tenyerükön való hordozását, mert a román állampolgároknak nem kellenek elítéltek a törvényhozásba. Az elnök kritizálta a pártokat, amelyeknek szenátorai a belső megtisztulás helyett az igazságszolgáltatást bírálják, és képtelennek a megújulásra.

Persze, azzal Iohannis is tisztában van, hogy a büntetés a választópolgárok irányából kell érkezzen, és ne szavazzák meg a törvénnyel összeakadt jelölteket hozó pártokat. Más kérdés, hogy Romániában a választópolgárok többsége december 11-én is a pártokra nyomja majd a pecsétet, és nem érdekli, kikből áll a lista, kik az egyéni jelöltek. Ez érvényes a románokra, magyarokra, az összes kisebbségre.

Irházi János

Érdekes volt a cikk? Ossza meg!

Szóljon hozzá