Politikai szakik a román kormányban

Egy szakértői kormány esetében kideríthetetlen, hogy ki a valóban pártfüggetlen, és ki mögött nyomakodnak politikusok. A rendszerváltás utáni Romániában ez hatványozottan igaz. Az elmúlt negyed évszázadban már több, úgynevezett szakértői kormány állt a román végrehajtó hatalom élén, de talán csak két miniszterelnökre mondható, hogy sem a jobb, sem a bal kezét nem vezérli valamilyen párt. Az egyik Mugur Isărescu, a jegybank jelenlegi kormányzója, aki 1999. december 22. és 2000. december 28. között volt miniszterelnök, a másik pedig a tavaly november 17-én beiktatott Dacian Ciolos. Persze, a politikailag szűz kormányfő intézményére Romániában is rakódik némi illúzió, hisz a szakértők sem dolgozhatnak parlamenti pártok támogatása hiányában.

De maradjunk a jelenlegi, kényszer-szülte Ciolosnál. Elődjét, Victor Pontát a bukaresti Colectiv Klubban kiütött tűzvész tragédiája, majd az utcai tüntetések seperték le a politikai színtérről. A népharag akkorára duzzadt, hogy egy évvel a parlamenti választások előtt nem akadt párt – még a kényelmes parlamenti többség hullámtaraján fürdőző szociáldemokraták (PSD) sem – amelyik vállalta volna a kormányzást.

Klaus Iohannis államfő pedig, látva a parlamenti pártok lövészárokba vonulását, gyors konzultációt követően megbízta kormányalakítással a korábbi mezőgazdasági EU-biztos Dacian Ciolost. Kapóra jött, hisz biztosi mandátumát botrányok nélkül teljesítette Brüsszelben, nevéhez fűződik az unió új mezőgazdasági támogatási rendszerének kidolgozása, Bukarestben pedig sosem koptatta valamelyik párt székházában a szőnyeget. Bármit rá lehet fogni, csak azt nem, hogy a politikai egyeztetések porondján két-ballábas szakemberként totyogna, majd a pártok bábként tűznék zászlajaikra. Mert Ciolos Brüsszelben pont az egyik legkényesebb területen, a mezőgazdaságban tökéletesen elsajátította az egyeztetések féltett titkait.

Ajtó-ablak

A felszívott tananyagot pedig most Bukarestben is kamatoztatja. Más kérdés, hogy a fanarióta módszereken és stíluson szocializálódott román politikusok által két és fél évtizede bebetonozott, velejéig korrupt állami intézményrendszert ő sem fogja egy év alatt megreformálni. Az idő rendkívül rövid még a reformok kidolgozására is. A Ciolos-kabinet ezért a mai napig is 75 olyan államtitkárral, államtitkár helyettessel kénytelen dolgozni, akiknek felét anno a posztkommunista PSD miniszterelnöke, Victor Ponta nevezett ki. Az általa összerakott kabinet tagjainak minimális tapasztalata sem volt a minisztériumi praktikákban, az alkalmazottak „fúrási hatékonyságában”, az Európai Unióban eredetinek számító román államigazgatási fifikákban. Arról pedig, hogy miként kell együttműködni a parlamenttel, hogyan kezeljék az ott bármikor megváltozható erőviszonyokat, halvány fogalmuk sem volt.

De arról sem szabad elfeledkezni, hogy első körben Ciolos egy rezidens orvost jelölt egészségügyi miniszternek, akiről később kiderült, hogy férfi fehérneműt reklámozott. Az igazságügy élére jelölt miniszterét is visszavonta, a kérdés viszont, hogy ő hozta-e ezeket a rossz döntéseket, vagy szándékosan, tanácsadói révén próbálták mocsárba vezetni, és startból lejáratni.

A politikai dadogások ellenére a kabinet egyetlen ereje a kidolgozott módosítások, projektek alapjaként szolgáló szorgalom és korrektség. Ciolos szó szerint meghajtja az embereit, szombatonként belső brain-stormingot tart, igyekszenek minden kezdeményezést EU- és NATO-kompatibilissá tenné. Eszükbe sem jut harcolni Brüsszellel, sőt. Az unió folyosóin cizellálódott Ciolos kihasználja ott szerzett tapasztalatait, kapcsolati tőkéjét. (Olykor vissza is él azokkal.) Nem véletlen, hogy Klaus Iohannis államfő „más elfoglaltsága okán”, rendre őt küldi a tagországok legmagasabb szintű találkozóira, egyeztetéseire, főleg amikor menekültügyek, vagy forrásosztogatások kerülnek terítékre. Tény, Ciolos előtt minden ajtó nyitva áll, bárki hajlandó vele tárgyalni, s ezt most Bukarest keményen meglovagolja.

Menekültügyben, például, nem „szabadságharcolnak”, a határrendészet csendőrcsapatokkal megerősítve védi a szerb határt, és dob vissza minden illegális csoportot, ugyanakkor biztosra vehető, hogy az önkéntes menekült-kvótából is vállalni fognak. Amennyiben a balkáni határzárak eredményesek – beleértve a román határszakaszt is – akkor Magyarország Ciolosnak (is) köszönheti, ha spórol a román határszakaszra tervezett drótkerítés meg nem építésével.

Egyelőre a szakértői kormány stabilan áll, hitelét nem vesztette el a lakosság körében, de csak azért, mert az emberek többsége a korrupcióba, napi politikai viharokba fulladt előző kabinetekhez hasonlítja, ahol a pártok naponta órákon át próbálták mosni a választók agyát a szolgalelkű hírtelevíziókon keresztül. Mindenről volt véleményük, mindenről nyilatkozni akartak. A mostani kabinet pedig, Iohannis államfővel tandemben, csak ritkán látható a képernyőn, s akkor igyekszenek visszafogottan, értelmesen beszélni.

A rendszer és a pénz

A kormány-lakosság mézeshetek azonban egykettőre elmúlhatnak. Választási év lévén – június 5-én helyhatósági, várhatóan november végén parlamenti – a kormány mozgástere nyárra beszűkül. Büntetlenül, vagyis parlamenti bizalmatlansági indítvány nélkül a helyhatósági választások utáni időszakig hozhatnak reformokat, ezt követően a kampányban égő pártok bármire képesek lesznek. A leváltásra is.

Ciolos a parlamentben már most olyan emberek kínálta politikai galuskákat kénytelen lenyelni, akik ellen bűnvádi eljárás folyik, netalán felfüggesztett börtönre ítéltek. Liviu Dragnea PSD-elnököt elítélték korrupcióért, de egyelőre nem kell börtönbe vonulnia, pártjának több tucat tagja ellen vizsgálódik a hírhedt és rettegett Korrupcióellenes Ügyészség (DNA).

De becitálták Ciolost a T. Házba, adjon magyarázatot a prefektusok (megyei kormánymegbízottak) felének leváltására. A miniszterelnök pedig elmagyarázta, hogy a kormányhivatalok élén pártfüggetlen köztisztviselőket akar. Más kérdés, hogy ilyenekből kevés van, ám jelzi a törvényhozás és végrehajtás közötti, egyelőre titkolt acsarkodást.

Az biztos, hogy a kampányévben a közpénzfosztáshoz szokott pártok számára Ciolos sem lesz kivétel. 2012 tavaszán Mihai Razvan Ungureanu azért kormányzott mindössze két és fél hónapot, mert választási esztendőben megtagadta támogatóitól, a jobboldali pártoktól a féktelen pénzszórást a választókerületekben.

A Ciolos-kabinet tagjai lehetnek becsületesek, ám az ország sorsát a háttérből a korrupt rendszer irányítja. A politikusok reformellenesek, a parlament védi a korrupt tagokat, s gyakran akadályozza az igazságszolgáltatást. Az Alkotmánybíróság március elejei döntése pedig felkorbácsolta a hullámokat.

Lehallgatási zsákutca

A szakértői kormány eddigi leghangosabb megvezetése a lehallgatási botrány. A taláros testület döntése értelmében a legjelentősebb román titkosszolgálat, a SRI (Román Információs Szolgálat) nem segíthet be a DNA-nak vagy más bűnüldözési szerveknek telefonok lehallgatásával, sőt, visszamenőleg az eddigi, nyomozati anyagokhoz csatolt lehallgatásokat, mint bizonyítékokat ki kell venni a dossziékból. Az érintett korrupt politikusok, üzletemberek vélhetően tapsoltak örömükben, Laura Codruta Kövesinek, a DNA vezetőjének pedig biztos megfehéredett néhány hajszála. Amennyiben semmi sem változik, az AB-döntés értelmében a DNA vagy a terrorellenes csoport (DIICOT) saját lehallgatási rendszert kellett volna kiépítsen, ami euró milliárdokba kerül és rendkívül hosszadalmas, addig pedig a vádlottak kicsúsznak az igazságszolgáltatás kezéből.

A patthelyzetet látva a kormány pár nappal később rendeletben módosította a SRI-törvényt, s ez alapján a nyomozó ügyészeknek joguk lesznek használni a SRI műszaki logisztikáját úgy, hogy a titkosszolgálat alkalmazottainak erre nincs rálátásuk. Ebből aztán március első két hetében országos jogi vitakavalkád burjánzott, érthetően mindegyik fél másképp értelmezte a törvényeket, a módosítást. A legfontosabb, hogy az országos bírói testület is tiltakozott a kormányrendelet ellen. A pro- és kontra vita érveit most értelmetlen lenne felsorolni, a lényeg, hogy a DNA tevékenységének blokkolási kísérlete kudarcot vallott, s a háttérben a kormány várhatóan sürgősen megkezdi a nyomozó hatóságok felpénzelését, a létszám felduzzasztását, hogy kialakítsák saját lehallgatási rendszerüket. Egyébként Kövesi úgy próbálta laposra csiszolni a dolgot, hogy kijelentette, a nyomozati anyagokban a lehallgatási bizonyítékok elenyészőek, ezek nélkül is boldogulnak az ügyészei, csak tovább tartanak a felgöngyölítések.

Azt meg senki nem hiszi el Romániában, hogy a SRI-nek fogalma sem lesz arról, hogy az ő műszaki asszisztenciájukkal kit, mikor hallgatnak le.

A függetlenség mezsgyéjén

Az RMDSZ első perctől kezdve támogatta a szakértői kormányt, és jelenleg csendben szemléli az eseményeket, készül a választásokra. A PSD az év elején meg akarta fúrni a helyhatósági választási törvény azon kitételét, hogy a polgármestereket egy fordulóban választják, szerették volna visszahozni a kétfordulós változatot. Ciolos és a jobboldali pártok viszont ellenálltak, s a kezdeményezés, amely rettentően káros lett volna a magyarságra, főként a szórványban, elbukott a parlamentben, még mielőtt napirendre tűzték volna.

A romániai belpolitikai elemzők szinte egyhangúan állítják, hogy a szakértői kormány simán kihúzza az év végéig, hisz most már egyetlen párt vagy koalíció sem akar pár hónapra a helyébe ülni.

Az udvarlás viszont jobbról-balról elkezdődött. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a csupán egy esztendőt vállaló Ciolost megcsapja a hatalom illata. Az biztos, hogy emberi-politikai arcára, a kiközvetített szövegekre, üzenetekre rettentően érzékeny és figyel. Kiegyensúlyozottan, mértéktartóan beszél, kerüli a pártpolitikai csapdákat, mérlegeli mikor, miről nyilatkozzék a hírcsatornáknak. S amikor megteszi, érezhető a píáros csapatának imázs-építő munkája.

A dolog azért furcsa, mert szakértői kormány lévén egyik miniszternek, államtitkárnak sincs veszíteni valója, akár mélyszántással is nekifuthatnának a reformoknak, főként, ami a közigazgatást illeti. De azért óvatosak. És ezzel kapcsolatban csupán kérdések sorakoznak, nem tudni, hogy a háttérben kik, mit mozgatnak. Az biztos, hogy ha a parlamenti választások hajnalán Ciolos párthoz csapódik, az kizárólag a liberális (PNL) lehet, viszont helyettese, Vasile Dancu PSD-szimpátiával őrzi a kabinet stabilitását. Most Romániában sokan reménykednek, hogy az őszi parlamenti választások során sikerül kiseperni a posztkommunista relikviákat, s végre egy fiatalos, modern gondolkodású politikai elit kerül az ország élére.

Ehhez azonban a választóknak is fel kell nőni.

 

Irházi János

Érdekes volt a cikk? Ossza meg!

Szóljon hozzá